2013. december 25., szerda

6. Találkozás

Na hali, lányok!!:)
Boldog Karácsonyt Mindenkinek! :) 
Szomorú vagyok, hogy hamarabb nem tudtam hozni részt. De ez a téli szünet első része, így ez boldogít. :DD
Na akkor a részről pár, gyors szó: Igyekeztem úgy megírni, hogy jöjjenek elő egy kicsit izgisebb részek, de ez még csak a kezdet. Arra is próbáltam figyelni, hogy Olivia egy kicsit bizonytalan legyen a találkozással kapcsolatban.:))
Ha szerintetek túl messzire mentem, vagy szerintetek unalmas vagy gáz lett, akkor szóljatok, és visszacsinálhatom. Azt nem tudom hogy, de valahogy…:D De azért remélem arra nem lesz szükség.:$
És akkor nuku duma…
Kellemes Olvasást.


„Kedves, Olivia! Tudom, még nem tudod, ki is lehetek, de van egy ajánlatom számodra. Holnap este 5 órakor találkozzunk a Wall Street-en! Ne ijedj meg, nem akarlak elrabolni vagy valami. xx” 

  Olvastam fel hangosan a levelet. Ez meg ki a frász lehet és mit akar tőlem? Egyáltalán honnan tudja a címem? Tettem fel magamnak a kérdéseket. Nem hiszem, hogy April az, ő nem így akarná lerendezni ezt velem. Mást pedig nem ismerek, aki.. akinek „ajánlata” lenne felém. Ki az az elmebeteg, aki a Wall Street-en akar velem találkozni? Biztos el akar rabolni vagy valami ilyesmi…
  Gondolataimat az ajtónyitódás zavarta meg. Résnyire nyitották a bejáratot és csak két lábat láttam, melyet két fej is követett. Hát persze, hogy Ashley és Mike. Köszöntöttem, majd beljebbinvitáltam őket és belekezdtem mondandómba.
- Nézzétek mit találtam a postaládában – adtam kezükbe a borítékot. – Nyissátok ki és olvassátok el ti is.
  Amit mondtam, megtették. Szépen, lassan és gondosan olvasták el a sorokat. Rájuk néztem és két értetlen fejjel találtam szembe magam.
- Akkor most elmagyarázom. Kimentem, hogy kiszedjem a leveleket a postaládából, mikor ezt találtam. Először én sem értettem, de rájöttem-elméletem szerint-hogy valamelyik idióta szórakozik velem – magyaráztam esze veszetlenül.
- Figyelj ide, Livia – komorodott el arca Mike-nak. – Talán nem is szórakoznak. Mi van, ha egy újabb felkérés vagy hasonló? Akkor kihagynád? Ki tudja, mekkora lehetőset hagynál ki a furcsa fantáziád miatt. Csak ezen gondolkodj el. Ha elmész és szeretnéd, utánad megyünk, de tényleg gondold át.
- Fogadd meg Mike tanácsát! – értett egyet Ash.
- Talán tényleg igazatok van, srácok – mosolyogtam. – Ezen még gondolkoznom kell, de szólni fogok, hogyha megyek.
  Komolyan el kéne gondolkoznom az előbb mondottakon. Lehet igazuk van. Sosem tudhatjuk mit hoz a sors és milyen lehetőségekkel áll elénk. Talán a legkisebb döntés hozza meg a legnagyobb változást az életben. Gondolkoznunk kell azon, hogy mit szeretnénk. Elmenekülni a félelmeink mögé vagy igenis elé állni, bármi is lesz? Én inkább az utóbbit választom. Hogy miért? Mert, ha az álmommal kapcsolatos, bármit megtennék érte és úgy érzem, hallgatnom kell a szívemre.
- Mike! – szólítottam meg az előbb említett személyt, aki Ashley-vel valamin ügyködött. – Döntöttem és arra jutottam, hogy hallgatok rád. Elmegyek, de arra szeretnélek kérni titeket, hogy gyertek utánam, mert bárki is az, nem bízok benne.
- Végre helyesen döntöttél – mosolygott rám.
- Na, gyerünk, csináljuk valami kaját, mert éhen halok! – nevettem.
  Elmentünk a konyhába s előpakoltunk. Az én ötletem volt, hogy csináljunk házi pizzát. Hmm, ez fincsi lesz! Ash és Mike csinálták a tésztát, addig én felmentem és átöltöztem, mert mégsem kéne összekenni a sulis cuccom.
  Miközben öltöztem, azon, gondolkoztam, hogy Mike és Ash mostanában feltűnően jól kijönnek egymással. Most így visszagondolva, nem láttam őket még külön. Úgy értve, majdnem mindent együtt csinálnak. Lementem a lépcsőn, éppen addig, hogy ne lássanak meg. Olyan aranyosak együtt. Én lennék a legboldogabb ember, ha összejönnének. Lisztet szórtak egymásra, de Ash megcsúszott. Te jó ég! Egy apró sikoly csúszott ki számon, de amit ezután láttam! Mike gyengéden elkapta és egy tű se fért volna közéjük. Megállt a lélegzetem, mint amikor filmet nézek és azt várom, hogy a pasi csókolja meg a csajt. Na ezt most így képzeljétek el. Percekig csak néztek egymás szemébe és megtörtént amire vártam. Hogy ezt milyen jó volt látni! Még a hideg is kirázott, annyira összeillenek. Mikor véget ért a „meghitt pillanat”, lementem a lépcsőn.
- Hogy álltok, srácok? – kérdeztem, mint aki semmit sem látott az előbb történtekből.
- Hát.. izé.. mindjárt készen vagyunk – makogtak össze-vissza, én meg csak elfordultam és kuncogtam egyet.
  Tényleg nem sokára kész lett a pizza alapja és rápakoltuk a feltétet. Beraktuk a sütőbe és vártuk, hogy kisüljön. Levetettük magunkat a kanapéra és bekapcsoltuk a TV-t.
  Mikor már úgy gondoltam eléggé belemerültek a filmnézésbe, halkan felálltam és felosontam a szobámba, így kettesbe hagyva őket. Nem telt el fél óra, lementem kivenni a sütőből a pizzát és nagy meglepetésemre, barátnőm jött oda hozzám.
- Mesélj, mit láttál – vigyorgott, mint a vadalma.
- Én?! Semmit – tettettem felháborodást, mintha olyannal gyanúsított volna meg, amit nem is tettem vagy láttam.
- Nem vagyok hülye. Ismerlek már. Nos.. mondjad – nevetett fel.
- Áhh lebuktam – vágtam szomorú fejet.– Csajos, úgy örülök nektek! Tudod, mióta vártam már, hogy összejöjjetek? Wííí, annyira örülök – sikongattam. – Egyébként mindent láttam – kacsintottam.
- Addig oké, hogy mindent láttál és hogy megtörtént, de nem vagyunk együtt.
- Mi? Ti hülyék vagytok! Miért is? – fakadtam ki.
- Figyelj, Olivia. Nem szeretném ezt a barátságot elrontani. Értem én, hogy ő is szeret.. úgy. De őszintén erről még nem is beszéltünk.
- Mike, gyere ide! – ordítottam neki.
- Mit csinálsz, Liv? Csönd! – próbálta befogni a számat.
- Bízd rám. Mike, légy szíves! – ismételtem meg, mert ezek szerint nem hallotta.
- Igen? Mondjátok, mit szeretnétek – mosolygott.
- Hát, akkor.. Figyeljetek ide. Láttam mindent. A csókot, ahogy elvagytok együtt és hogy szeretitek egymást. Már régóta figyellek titeket és arra jöttem rá, hogy ugyanúgy éreztek egymás iránt, és hülyék lennétek, ha ezt figyelmen kívül hagynátok, csak a barátságotok miatt. Nem meritek bevallani még magatoknak sem, hogy többet éreztek holmi barátságnál. Ébredjetek már fel! SZERETITEK EGYMÁST! – szinte már kiabáltam, de úgy érzem hatott a beszédem.
  Pár másodpercig csak néztek egymásra meg rám, majd Mike közelebb lépett Ashley-hez és megcsókolta. Elváltak egymástól és rám néztek.
- Igen, igazad van. Szeretem Ashley-t és, ha ez nem fog menni, mármint a kapcsolat, akkor itt és most megesküszök, hogy a barátságunk nem fog megszakadni – mondta Mike közelebb húzva magához Ash-t.
- Ez a beszéd! Szeretlek titeket – és ezután egy csoportos ölelés következett. – Most menjünk együk meg a pizzát-ha már megcsináltuk-és utána menjetek, sétáljatok vagy mit bánom én, de legyetek egy kicsit kettesben – kacsintottam.
  Így is tettük. „Meguzsonnáztunk” és az új szerelmespár elment moziba. Én egy zseni vagyok! Elmegyek kerítőnőnek. Elpakoltam a csetrest és a szobámba bekapcsoltam a laptopom, hogy megnézzem, mi történek a virtuális életben. Időközben megjött anyu és nem sokra apu is, akiknek mondtam, hogy maradt még pizza. Felmentem Twitterre, ahol megakadt a szemem egy tweeten.
@justinbieber: Szurkoljatok és ha sikerül a tervem, holnap kaptok egy új bejelentést!
Kíváncsi leszek mi lesz az új hír. Biztos új klip vagy valami. Még jó pár órát lóghattam a neten, majd elmentem lefürödni és elnyomott az álom.

*Másnap 11:36*

  Én is jókor tudok felkelni. Mivel ma nincs suli, aludhattam tovább. Gondoltam, már úgysem reggelizek, maradok még egy kicsit az ágyban, ezért inkább keresek egy filmet. A felhők felett 3 méterrel című filmet választottam. Már láttam egy jó párszor, de még mindig ugyanúgy szeretem. Meg is néztem a filmet, de már kezdtem éhes lenni, így lementem ebédelni.
  Ma lesz a találkozóm a „titkos valakivel” és nagyon izgatott vagyok, de egyben egy kicsit félek is. Jött egy üzenetem Mike-tól, és azt írta benne, hogy fél 5 körül eljönnek értem és együtt megyünk a találkára, de ők lemaradnak majd egy kicsit, hogy ne legyen észrevehető. Arra gondoltam, hogy addig kimegyek sepregetni, remélve, hogy az segít, a járdát kezdtem el seperni, egészen a bejárattól. Elég hosszú út vezet innen a kapuig, de az izgalom lecsillapítására és hogy teljen az idő most egész jónak tűnt.
  Mikor végeztem bementem átöltözni, ugyanis négy óra volt. Egy aránylag elfogadható szettet vettem fel és magamra raktam egy alig látható sminket és kész is voltam. A srácok is megjöttek, így indulhattunk. Ashley és Mike egymás kezét fogták. Még mindig szívmelengető együtt látni őket. Az úton megosztottam velük félelmemet és izgatottságomat, ami kijött rajtam. Szerintem a falra másztak tőlem, de remélem megértenek.
  Egy gyönyörű utcába értünk, ami valószínű, a Wall Street lehetett. Ash-ék lemaradtak, ahogy megbeszéltük, én pedig tovább mentem. Megpillantottam egy, nekem háttal álló, kapucnis férfit. Félve, de közelebb mentem és óvatosan megérintettem vállát, mire ő szépen lassan megfordult. Szembe találtam magam, teljes életnagyságban Justin Bieber-rel!

8 megjegyzés:

  1. ÚRISTEN NAGYON NAGYON JO LETT:33333 KOVIIT;):$

    VálaszTörlés
  2. Nagyon jó a blogod,tegnap találtam rá,és nagyon tetszik.Ha van kedved nézz be hozzánk is.! http://lovemelikey.blogspot.hu/?m=1

    VálaszTörlés
  3. köszönöm:)
    benéztem a blogotokra, tetszik a sztori, csak így tovább!

    VálaszTörlés
  4. Szia:)
    Nagyon tetszik a blogod:)
    Örülök hogy rátaláltam a blogodra:)
    Lécci folytasd ^-^

    VálaszTörlés
  5. köszönöm :)) folytatom is, ha kész a kövi rész kirakom^^

    VálaszTörlés
  6. ez tök jó,,tök izgii :))
    imádom olvasni a blogod :))

    VálaszTörlés